Hasznos információk
Hozzájárulás lézer kezelés elvégzéséhez - letölthető dokumentum (pdf)
Kérdőív lézer kezelésre váró betegek részére - letölthető dokumentum (pdf)
Érsebészeti betegvizsgálat
Az érszűkület diagnosztikája
Az érszűkület kezelése
Értágulatok kezelése
Visszérbetegség: típusok, tünetek
A visszérbetegség diagnosztikája
A visszérbetegség konzervatív kezelése
Kisebb visszérágak injekciós kezelése
Visszérműtétek
Lézeres visszérkezelés
Radiofrekvenciás visszérkezelés
Fekélyek kezelése
A rendelőnkben megjelenő betegek az első vizit alkalmával részletes vizsgálaton esnek át. Először kikérdezzük a kórelőzményre vonatkozó adatokat (előző betegségek, műtétek, korábbi kezelések, jelenleg is szedett gyógyszerek, gyógyszerallergia, családban előforduló betegségek), majd részletesen megbeszéljük jelen panaszait, melyekkel hozzánk fordult. Amennyiben rendelkezésre állnak korábbi vizsgálati leletek, zárójelenzések, képi dokumentáció, ezeket minden vizit alkalmával tartsa magánál. Az érsebészeti vizsgálat a panaszolt terület megtekintésével, megtapintásával kezdődik, melyet részletes érsebészeti vizsgálat követ. Megtapintjuk, meghallgatjuk a nyaki ereket, felső végtagi ereket, a lágyéki és alsó végtagi ereket, majd a típusos pontokat meghallgatva az erek és a szív felett zörejt keresünk. A has tapintása fontos információt ad esetleges értágulatok, daganatos elváltozások, gyulladások esetén. Alsó végtagi panaszok esetén vagy tapinthatatlan pulsus mellett Doppler vizsgálatot végzünk, meghatározzuk a végtagi keringésről fontos információt nyújtó Doppler-indexet, mely a lábakon és a karokon mért vérnyomások hányadosa (boka-felkar indexnek is nevezik). A vénás betegségek, visszértágulat, illetve thrombosis gyanúja esetén pontos diagnózist a vénás ultrahang vizsgálat biztosít. Nyaki erek felett hallható zörej észlelésekor, panaszok esetén vagy 60 éves kor felett a vizsgálatot nyaki ultrahang vizsgálattal egészítjük ki.
Vénás betegségek esetében általában elegendő a rendelőintézetben végzett vizsgálat a pontos diagnózis és kezelési terv felállításához, míg artériás betegség, értágulatok esetében további kiegészítő diagnosztikus beavatkozások elvégézése indokolt. Szükség szerint betegeinknek megszervezzük a speciális képalkotó vizsgálatokat (érfestés, CT, MR stb.). A vizsgálatok befejezése után, minden lelet birtokában tudjuk felállítani a kezelési, esetleg műtéti tervet, tervezünk meg egy esetleges kórházi felvételt.
Az érszűkület gyanúja már a panaszok alapján felmerül. A panaszok jellege és súlyossága a szűkület helyétől és mértékétől, a megkerülő érhálózat fejlettségétől, a társbetegségektől és számos egyéb tényezőtől is függ. Leggyakoribb a lábikra izomzatában jelentkező fáradtság, mely bizonyos távolság megtétele után rendszeresen jelentkezik a beteg végtagon, a láb elsápad, később kivörösödik, a szőrzet kihullik, a bőr elvékonyodik, a körmök lassan nőnek, a sebek nehezen gyógyulnak. Fenti panaszok esetén a betegség a lágyékhajlat alatti érszakaszt érinti. Ha a hasi, illetve csípőverőerek szűkülnek be, vagy záródnak el, típusosan a farizomzatban, csípőtájékon jelentkezik fájdalom, melyet a végtagok elsápadása és éreredetű impotencia kísérhet. Súlyos, elhanyagolt esetben nyugalomban sem szűnő fájdalom, a végtag érzés- és mozgászavara, bőrterületek elhalása alakulhat ki, mely kezelés nélkül visszafordíthatatlanná válhat.
A betegvizsgálat során a fent említett elváltozások láthatóak. Megtapintjuk a pulzusokat, meghallgatjuk az erek zörejét, majd megmérjük a karokon és a lábakon a vérnyomást és kiszámítjuk a Doppler-indexet (ld. feljebb). Bizonytalanság esetén az artériák ultrahang vizsgálata adhat pontosabb információt a keringésre vonatkozóan. Amennyiben műtéti kezelés jön szóba, további diagnosztikus vizsgálatok szükségesek: ez lehet érfestés, computer tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia (MR) vizsgálat. Az elkészült leletek és képek birtokában tudjuk felállítani a műtéti tervet, vagy meghatározni a további kezelés menetét.
A nyaki erek betegségére neurológiai tünetek hívhatják fel a figyelmet, de gyakran tünetmentes betegnél egyéb irányú kivizsgálás során derül ki a betegség. Ha a nyaki erek duplex ultrahang vizsgálata jelentős mértékű szűkületet igazol, koponya CT vizsgálat, és érfestés vagy CT illetve MR angiográfia szükséges a műtéti terv felállításához. Egyéb műtét előtt 60 éves kor felett rutinszerűen elvégezzük a nyaki erek ultrahangos diagnosztikáját.
Visszérbetegség: típusok, tünetek
A visszérbetegség diagnosztikája
A visszérbetegség konzervatív kezelése
Kisebb visszérágak injekciós kezelése
Rendelőnkben és műtéteinkhez egy Magyarországon még új, de nemzetközileg elismert és jó eredménnyel alkalmazott lézerkészüléket, a LASEmaR 800TM-at, egy 808 nm hullámhosszúságú lézerfényt kibocsájtó dióda lézert alkalmazunk. Ennek a hullámhosszúságnak a jellegzetessége, hogy rendkívül jól nyelődik el a vérben és igen kevéssé a vízben, így használat közben igen kicsi a nemkívánatos melléksérülés veszélye. A készülék alkalmas bőrgyógyászati és phlebológiai felhasználásra, beleértve a pókháló vénák kezelését, a közepes méretű és nagyobb átmérőjű alsó végtagi visszerek éren belüli (endoluminalis) kezelését is. Kiegészítő kézidarabokkal alkalmas még fekélyek kezelésére, tartós szőrtelenítésre, bőrfiatalításra.
Érsebészeti alkalmazások:
A rendelőnkben használt 808 nm-es diódalézer egyaránt alkalmas a kis pókhálóvénák és a nagyobb oldalágak ambuláns, valamint a nagy vénatörzsek és az összekötő (perforans) ágak, illetve a nagyobb oldalágak műtéti kezelésére. Míg az ambuláns kezelés helyileg alkalmazott hűtés mellett érzéstelenítést nem igényel, a nagyobb vénatörzsek műtéte helyi érzéstelenítéssel kombinált vénás érzéstelenítésben történik, műtői körülmények között. A lábszárfekélyek kezelése szintén ambuláns beavatkozás, bőrelváltozásokat a rendelőben, helyi érzéstelenítést alkalmazva távolítunk el.
Minden visszérkezelést részletes érsebészeti vizsgálat előz meg, így nem okozhat későbbi szövődményt egy fel nem ismert érszűkületből adódó sebgyógyulási zavar, a visszérbetegség, krónikus vénás elégtelenség okát kiderítve pedig nemcsak a felületes, látható bőrelváltozást kezeljük, hanem az alapbetegséget is.
A visszérbetegség kezelése komplex érsebészeti feladat, nemcsak kozmetológia!
Pókhálóvénák, seprűvénák lézeres kezelése:
A lézerfény kiválóan alkalmas a piros, kék vagy lilás színben előtűnő hajszálértágulatok eltüntetésére. Ezek az alsó végtagon pókhálóvénának, seprűvénának, az arcon, orr környékén „borvirágnak” nevezett elváltozások sikerrel kezelhetőek a LASEmaR 800TM diódalézerrel, de természetesen a test bármely részén alkalmazható ez a lézeres kezelés. A vékony, apróbb értágulatok esetében a bőrön keresztül, szúrás nélkül alkalmazott lézerfény a kis erekben áramló vérben nyelődik el, melegíti azt fel és zárja el ezeket az ereket, melyek aztán idővel felszívódnak, teljesen eltűnnek. A nagyobb erek esetében az injekciós kezeléshez hasonló módon a 200 nm vékonyságú lézerszálat az ér lumenébe szúrjuk be, ehhez helyi érzéstelenítés szükséges. A lézer fénye a bőr felsőbb rétegein akadálytalanul képes áthatolni, azt nem károsítja. A szövetek között szintén csak az erekben áramló vérre fejti ki hatását, a szövetek közötti nagy víztartalmú folyadékot nem melegíti fel, így még akkor sem okoz károsodást, ha a szonda vége nem az érben van.
A kezelések a betegek beszámolója és több száz kezelés saját tapasztala szerint gyakorlatilag fájdalommentesek, esetleg enyhe csípés érezhető bizonyos bőrterületeken. A kezelt bőrterületet a lézeres kezelés előtt és után rövid ideig hűtjük, majd 72 órás kompressziós kezelés következik. A kezelés előtt és után 3-4 hétig és a terápia időtartama alatt a közvetlen napsugárzás, szolárium, barnító krémek és folyadékok használata kerülendő, szükség szerint erős fényvédő krém alkalmazása javasolt. Igen ritkán a következő szövődmények fordulhatnak elő: átmeneti felhólyagosodás, fokozott vagy csökkent pigmentáció, igen ritkán hegesedés, átmeneti bőrvörösség a kezelt terület körül. Minden kezelt bőrterületről fotódokumentációt készítünk.
Nagy vénatörzsek lézeres műtéttel történő kezelése:
A fő vénatörzsek és nagy oldalágak, illetve az összekötő vénák (perforansok) műtéti kezelésében folyamatos fejlődés volt észlelhető az elmúlt évtizedekben. A régebben alkalmazott nagy metszések helyett bevezették a horgolótűvel történő vénaeltávolítást, mely már csak apró szúrásokat ejt a bőrön. A fő vénatörzset sok helyen hűtött szondával távolítják el, így kevesebb a vérzés, a perforansokat endoscopos eszközzel szakítják meg, ez olyan fekélyes bőrterületen is elvégezhető, amelyhez a hagyományos műtét nem fér hozzá.
Az utóbbi évtizedben elterjedt endoluminalis műtéti módszerek (lézeres műtét, radiofrekvenciás abláció, forró gőz alkalmazása) új, költséges technikát alkalmaznak a betegek kényelme érdekében. E módszerek előnyei a hagyományos nyitott műtéttel szemben:
-
az esetek egy részében nincs metszés a lágyékhajlatban
-
minimális a műtét utáni bevérzés a szövetek között, ezért minimális a sebfájdalom
-
néhány óra múlva már felkelhet, lábra állhat a beteg, nincs szükség hosszabb kórházi megfigyelésre
-
a műtét helyi érzéstelenítésben végezhető, gyógyszeres rásegítéssel, nem szükséges gerincközeli érzéstelenítés vagy altatás
-
a nagyobb szúrások, metszések hiánya miatt jobbak az esztétikai eredmények
-
a műtét után pár nappal ismét munkába állhat, nincs hosszú táppénzes időszak
-
a hosszú távú eredmények nem különböznek a hagyományos műtét eredményeitől
A modern műtéti módszerek hátránya azok eszközigényessége és viszonylagos drágasága, melyet azonban a fent említett előnyök kompenzálnak. A lézeres beavatkozást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelenleg nem finanszírozza, ezért a betegeknek kell állniuk a műtét teljes költségét. Ha nemcsak a műtét árát nézzük, hanem a munkából kiesett időt, a műtéttel járó kényelmetlenséget, fájdalmat és az esztétikai eredményeket, a mérleg a lézeres műtét javára billen.
Az általunk használt LASEmaR 800TM 808 nm-es diódalézer az első olyan készülék Magyarországon, mely egyszerre alkalmas a nagy visszértörzsek műtéti kezelésére és a kis oldalágak illetve felületes pókhálóvénák eltüntetésére. A készülék segítségével az alsó végtagi visszértágulatok a bőrön ejtett egyetlen apró metszésből megoperálhatók, eltüntethetők.
A műtét előtt a betegek részletes érsebészeti vizsgálaton (fizikális vizsgálat, Doppler vizsgálat, vénás ultrahang, szükség esetén artériás ultrahang, 50 év felett nyaki ultrahang), majd általános belgyógyászati vizsgálaton esnek át, vérvétel, EKG, mellkas röntgen-vizsgálat történik. A műtét előtt egy órával történik a kórházi felvétel, ahol kórházi ruhába öltözik, az operálandó végtagot körkörösen leborotválják. Minden műtétnél jelen van altatóorvos, aki a beteget szintén megvizsgálja a műtét előtt. A műtétet helyi érzéstelenítésben végezzük, vénás gyógyszeres rásegítéssel a teljes fájdalommentesség érdekében. Közvetlenül a műtét megkezdése előtt ultrahang segítségével pontosan berajzoljuk az eltávolítandó vénákat.
A műtéti terület fertőtlenítő oldattal történő lemosása és steril izolálása után a térdtájon vagy a lábszáron ultrahang segítségével vezetődrótot helyezünk a fő vénatörzs lumenébe és ezt a lágyék- vagy térdhajlatban történő beömlésig vezetjük fel. Ha a kezelendő fő vénatörzs jelentősen tágult, vagy a beömlési visszaáramlás fokozott mértékű, egyéni mérlegelés alapján sor kerülhet a lágyéki vagy a térdhajlatban levő vénás összefolyás műtéti lekötésére, mely szintén fájdalommentes és mintegy másfél cm-es nyom nélkül gyógyuló kis sebet jelent. Meghatározzuk a lézerhatás kezdőpontját, majd eddig a pontig vezetjük a lézerszálat. Ezt követően szintén ultrahang ellenőrzése mellett érzéstelenítő oldattal fecskendezzük körbe az operálandó vénatörzset. A lézeres koaguláció fentről lefelé történik, a lézerszál folyamatos lassú visszahúzása mellett, ultrahang alatt. A fő vénatörzs kezelése után sorra bevezetjük a lézerszálat a kisebb oldalágakba is és elvégezzük ezek kezelését. A műtét végén a végtagra combtőig rugalmas pólyát helyezünk fel. Néhány órás ágynyugalom után a beteg felkelhet, panaszmentesség esetén otthonába távozhat.
Másnap a kötéscsere alkalmával ultrahangos kontroll vizsgálatot végzünk, melyet 1 hét múlva ismétlünk meg. Műtét után 10 napig a beteg naponta egy alkalommal véralvadásgátló injekciót ad be magának trombózis megelőzés céljából. 1-2 nap múlva rugalmas pólya vagy kompressziós harisnya viselése mellett teljesen munkaképes, bár nehéz fizikai munka végzése, sportolás csak néhány hét elteltével javasolt. A sebfájdalom általában minimális, szövet közötti bevérzések ritkán jelentkeznek. A műtét utáni panaszok mértéke nagyban függ az operált visszerek mennyiségétől és nagyságától és az egyéni tűrőképességtől is. Leggyakrabban a műtét utáni 2-3. napon jelentkezik égő fájdalom a comb belső felszínén, mely szokványos fájdalomcsillapítóra szűnik.
A másik oldali végtagon szükség esetén 2-3 hét múlva szintén elvégezhető a lézeres visszérműtét, illetve a kisebb oldalágak, pókhálóvénák lézeres kezelése.
A krónikus vénás betegségek legsúlyosabb formája, késői szövődménye a lábszárfekély kialakulása. Ez típusosan a belboka területén jelenik meg és az úgynevezett krónikus vénás elégtelenség (KVE) végstádiumát jelenti. A betegek kórelőzményében évek, évtizedek óta fennálló visszértágulat, esetleg többszöri visszérműtét, mélyvénás thrombózis és a lábszár alsó harmadában megjelenő, fokozatos terjedést mutató bőrelváltozások szerepelhetnek. Az érintett terület bőre fokozottan pigmentált, elszíneződött, később elfehéredik, a bőr elvékonyodott, a bőr alatti kötőszövet megvastagodott, az érintett terület sokszor igen fájdalmas, gyakran gyulladt, az egész lábszár megduzzadt, ödémás. Kis sérülés hatására, vagy akár spontán is felületes, gyulladásos környezetű fekélyek alakulnak ki, melyek nehezen gyógyulnak, fájdalmasak. A sebek nem megfelelő kezelés esetén felülfertőződhetnek.
A fekély-, illetve sebképződés másik legfontosabb oka az alsó végtagi érszűkület. Ezek a sebek általában reakciómentes környezetű, legtöbbször fájdalmas bőrelváltozások, szövetelhalások. A sebek kialakulását megelőzően több-kevesebb ideje már jelentkeznek a betegnél az érszűkületre jellemző járási panaszok (az ún. dysbasia, "kiarakat-betegség"), a végtag sápadt, fájdalmas, gyakran érzészavarral társul. A sebek a vérkeringés zavara miatt kialakuló oxigénhiány következtében mélyek, üszkösek. Előfordul még kevert típusú fekély, ahol a verőeres keringészavarhoz a vénás keringés elégtelensége is társul, ezek gyógyítása a legnehezebb feladat. Artériás keringészavar esetén a helyi sebkezelés mellett elsődleges a verőeres keringés helyreállítása, mert csak így van esély a gyógyulásra. Ehhez komplex érsebészeti kivizsgálásra, majd a megtalált érelváltozások katéteres vagy műtéti korrekciójára van szükség, melyhez ambulanciánknak megfelelő klinikai háttér áll rendelkezésére. Az ambuláns betegvizsgálat kapcsán minden ezzel kapcsolatos kérdésre választ adunk.
A krónikus, tisztán vénás eredetű fekélyek kezelése a kiváltó vénás alapbetegség típusától függően változó, de valamennyi kezelési mód kiegészítendő az úgyenevezett bázisterápiával, amely kompressziós kezelésből és aktív mozgásból áll. A kompressziós kezelés duzzadt, oedemás végtagon rugalmas pólya rendszeres viselését jelenti, ha a végtag duzzanata megszűnt, visszanyerte megszokott formáját, a kompressziós harisnya jelent kényelemes megoldást. A kompressziós kezelés alapvető fontosságú a károsodott vénás visszaáramlás támogatásában, a funkciójukat elvesztett billentyűk szerepének pótlásában.
Rendelőnkben különböző típusú rugalmas pólyák és helyben megvásárolható, kiváló minőségű kompressziós harisnyák állnak minden méretben betegeink rendelkezésére, szükség esetén akár biztosító által támogatott formában is, így a kezelést rögtön megkezdhetjük, nem szükséges további sorban állás a gyógyszertárban vagy gyógyászati segédeszköz boltban!
A fenti kezelést gyógyszeres terápia egészíti ki: a vénafal áteresztőképességét csökkentő szerek, az alvadási viszonyokat szabályozó szerek, trombocita aggregáció gátló szerek, az oedema kiürülését fokozó szerek, a nyirokkeringést serkentő szerek és a mikrocirkulációt javító készítmények adhatók, akár kombinációban is.
A fekélyek helyi sebészi kezelése feltétlenül szükséges. A sebek és a sebkörnyék megtisztítása, fertőtlenítése után magának a sebnek a kitisztítása, a pörkök eltávolítása következik. Kiváló minőségű, nagy nedvszívó képességű, modern kötszereink ideális sebgyógyulási viszonyokat teremtenek, ezek alkalmazását az első kötözés során betegeinknek megtanítjuk. E kötszerek használata esetén semmilyen sebhintőpor vagy sebkenőcs használata nem indokolt.
Új lehetőséget teremt a helyi sebkezelésben a lézer alkalmazása. Lézerünk segítségével a sebtisztítást végezzük el, a sugár a sebet felületesen rétegről-rétegre megtisztítja, fertőtleníti, mindezt fájdalommentesen. Fentieken kívűl még a szövetek regenerációját is gyorsítja, így a modern kötszerekkel együtt alkalmazva meglepően gyors gyógyulást eredményez. Természetesen a fent említett kiegészítő kezelésekre és a kiváltó ok kezelésére változatlanul szükség van.
